„Álmodtam egy álmot” – „I Dreamed a Dream”

Emlékszem gyerekkoromból jópár dologra. (Még nem jártam iskolába, szóval elég régen volt, ami most előjött.) TV alig létezett még (szerencsére), nálunk a házban, az emeleten is csak egy családnak volt. Néha ott gyűlt össze minden lakó az emeletről, hogy megnézzen egy-egy érdekes műsort. A villódzó kékes képernyő előtt szorongott a sok ember és nézte a MŰSORT.

Én gyerekként jobban élveztem a diavetítéseket. A régi, jól ismert fém diavetítőn sok szép filmet néztem meg, mikor nagyapám vetített és mesélte. Maugli, Kincses sziget, Robinson Crusoe és hasonlók.

Volt köztük mesefilm is sok. Egy közülük most különösen az eszemben jár. Ez Andersen “A rút kiskacsa” című meséje.

A történet röviden annyi, hogy egy baromfiudvarban a kacsamama lelkesen és jóhiszeműen kikölt egy „idegen” tojást. Ebből azonban egy nagyon fura madár kel ki. Nem hasonlít a testvéreire, csúf, rút. Mindenki csak bántja és üldözi. Bánatában a rút kis jószág el is menekül, és hosszabb bolyongást tesz a világban. Aztán egyszer csak, egy idő után kiderül, hogy csodaszép hattyúvá fejlődött. Hiszen nem kacsa volt, hanem hattyú. De a kacsák között csúf volt, idegen, furcsa. Kacsának rút, hattyúnak viszont tökéletes volt.

Valami ilyesmi érzésem és helyzet van az alábbi dologgal is. De minden további „betűkoptatás” helyett egyelőre nézzük ezt a videót. (Bizonyára nagyon sokatoknak ismerős, de talán még ennek ellenére is élvezetes és emlékezetes lesz.)

Tehát az a bizonyos videó, az a bizonyos előadás:

Amennyiben a videó nem indul, akkor az alábbi linken nézhető meg:

Susan Boyle I Dreamed A Dream (magyar felirattal)

Álmodtam egy álmot…

Álmodtam én egy álmot rég,

mikor még gyermek hittel éltem…

Álmodtam őt, ki értem él!

S hittem egy megbocsátó Istent!….

Nem féltem senkitől se még…

Csak álmok voltak, dal és játék…

Fizetni nem volt még miért…

Az élet bőkezű volt, s gyöngéd…

De jött a tigrisléptű éj…

sárga láng -egy éhes szempár!

Álmok karmok tépték szét…!

Lelkem sírt gyalázatán…!

Ott aludt karjaim közt ő,

egy nyáron át oly jó volt hozzám!

Asszonnyá ő tett gyermekből…

S hogy jött az ősz, már messze járt…

Álmodom még, hogy visszatér…

És úgy mint rég, velem lesz mindig…

Hazug az álom, bármi szép!

Ő nem jön már, s hiánya pusztít!…

Álmodtam én az életről…

Hogy más lesz majd, hogy lehet jobb is…

Hittem, mert voltak álmaim…

Az élet megölte most mind…

Igazából a hatalmas érzelmek és a mindent elsöprő érzések a legfontosabbak. Így tulajdonképpen 3 jól elkülöníthető részre lehet osztani a kis videót. Az elsőben, mikor Susan Boyle a színpadra lép a kócos, rendezetlen hajával, az egyszerű, ám itt már-már toprongyosnak számító öltözetében. Ahogy rövidlátóan pislog és néz. A kicsit néha alpári és a zavarát palástolandó mozdulatok, gesztusok tömege. És ahogy néha-néha már szinte butácskán válaszolgat a zsűri kérdéseire.

Ki is Susan Boyle? Susan Margaret Boyle 1961. április 1-jén született a skóciai Blackburnben, amatőr skót énekes, régebben szociális munkás, aki a Britain’s Got Talent angol tehetségkutató műsor 3. sorozatában, 2009. április 11-én, versenyzőként vált ismertté. Boyle szinte azonnal világhírnévre tett szert, ahogy a verseny első fordulójában – a fenti videón is látható – Nyomorultak című musical „I Dreamed a Dream” dalát adta elő.

A zsűri:

– Simon Cowell író, színész, producer, a Syco tulajdonosa és a zsűri elnöke

– Amanda Holden színésznő

– Piers Morgan író, újságíró, televíziós személyiség.

A második részben Boyle hangja, előadása elsőként mindenkit meglep. A „rút kiskacsa” effektus. Az előadása során egyre inkább a hatása alá kerül mindenki és szinte egy emberként pattannak fel és ünneplik. A jelenlévők zsűri és közönség első, szkeptikus, nem sokat váró hozzáállása, majd – Boyle hangja ismeretében – kitörő ünneplése drámai kontrasztot képezett. Szinte esettanulmányként is tekinthető a zsűri és a nézők arckifejezésének változása. A cinikus és sajnálkozó vigyorokat felváltja az önfeledt boldogság és öröm. Egyeseknél a szégyenkezés is látható, ahogy visszaemlékeznek a korábbi érzéseikre.

A harmadik rész, amikor szinte mindenki bevallja a zsűriből, hogy az első pillanatban megszületett benyomások és előítéletek tévesek voltak. Az öltözet, viselkedés, Boyle életkora miatt senki nem számított ilyen remek előadásra. A zsűritagok is szinte bocsánatkérően értékelnek és magasztalják joggal a produkciót.

“Kétségtelenül ez volt a legnagyobb meglepetés a műsor 3 éve alatt. Amikor ott állt, és pimasz mosollyal azt mondta:”Olyan akarok lenni, mint Elaine Paige”, mindenki nevetett. Senki nem neveti ki most! Ez.. csodálatos volt! Hihetetlen előadás. Bámulatos! Teljesen meg vagyok döbbenve.” – vallja be Piers Morgan.

 „Nagyon izgatott vagyok, mivel tudom, mindenki ön ellen volt. Őszintén úgy gondolom, hogy mi mind nagyon cinikusak voltunk, és úgy gondolom, ez volt a legnagyobb jel, ami fel akart minket rázni. És még csak azt akarom mondani, hogy nagy megtiszteltetés, hogy meghallgathattuk.” – mondta Amanda Holden.

Simon Cowell „idétlenkedve” és látható zavarban viccelődik. Végül az ő cége – a Syco, a Sony Music Entertainment „leányvállalata” – lett az egyik kiadója Boyle lemezeinek. Ez szintén fényes ítélet.

Igazából Boyle öltözéke, viselkedése jobban nem is lehetett volna megtervezve. A hatalmas kontraszt még nagyobb sikert hozott.

Susan Boyle álmodott egy álmot. És az nagyrészt megvalósult. Énekelhetett Elaine Paige-el, eljutott számtalan helyre, lemezei jelentek meg, ünneplik, szeretik az emberek. Számomra egy csodálatos érzés minden téren. A videót számtalanszor megnéztem, megnézem, de minden alkalommal megragadnak azok az érzések, érzelmek, amik valóban szinte áradnak belőle.

De nagy tanulság az emberi viselkedés és az ilyen helyzetekben megnyilvánuló gesztusok, tettek terén is ez a videó. Ahogy viszonyolunk másokhoz. Az előitéleteink, a gonoszkodó és néha megalázó magatartásunk. Meg az is, hogy ezeket be tudjuk-e vallani és bocsánatot tudunk-e kérni, ha  kell és ha kiderül, hogy tévedtünk, vagy rosszindulatúak voltunk.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s